Alapszabály

Magyarországi Szociális Szakemberek Képzéséért Egyesület

(Iskolaszövetség)

Alapszabálya

A Magyarországi Szociális Szakemberek Képzéséért Egyesület (Iskolaszövetség) szervezetére és működési rendjére érvényes Alapszabály szövege a 2013. évi V. törvény (a Polgári Törvénykönyv) valamint a 2011. évi CLXXV. törvény (Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról) rendelkezéseinek megfelelően, egységes szerkezetbe foglaltan – a változtatást dőlt betűvel és aláhúzással jelölve – az alábbiak szerint módosul:

 I. fejezet

Általános rendelkezések

1.§

/1/ Az egyesület neve: Magyarországi Szociális Szakemberek Képzéséért Egyesület (Iskolaszövetség), angol neve:

Hungarian Association of Schools of Social Work

/2/ Az Iskolaszövetség székhelye: 1086 Budapest, Dankó utca 15.

/3/ Az Iskolaszövetség működési területe: Magyarország közigazgatási területe

/4/ Az Iskolaszövetség jogi személy.

II. fejezet

Az Iskolaszövetség célja, feladatai, politikamentessége

2.§

Az Iskolaszövetség azokat az oktatási intézményeket és személyeket tömöríti, akik tevékenységükkel és összefogásukkal hozzájárulnak

• a magyar és a nemzetközi képzési hagyományokat, a szakmai és etikai értékrendet szem előtt tartva, a jogrend betartásával, a tanszabadság és a magas színvonalú szociális képzés megvalósításához;
• a magyar szociális képzések szakmai és társszervekkel való együttműködéséhez.

3.§

/1/ Az Iskolaszövetség feladatai

1. érdekképviseletet fejt ki a szociális képzések egésze és az egyes tagok érdekében;
2. elősegíti és védi a szociális képzések színvonalát, óvja a szociális hivatás tekintélyét;
3. részt vesz a szociális szakma és a képzés kapcsolatának fejlesztésében;
4. ajánlásokat, állásfoglalásokat, koncepciókat dolgoz ki a fenti célok megvalósítására;
5. részt vesz a szociális képzéseket érintő jogszabályok kidolgozásában, a szociális képzések feltételeit érintő intézkedések előkészítésében, illetve kezdeményezi azokat;
6. részt vesz a képzések szakmai, képzési és kimeneti követelményeinek kidolgozásában, szükség esetén kezdeményezi a követelményrendszer módosítását;
7. képzésfejlesztést végez: kiadványokat készít, konferenciákat, továbbképzéseket szervez, erről igazolást ad ki, gyűjti és terjeszti a képzéssel kapcsolatos információkat;
8. ajánlásokat tesz tananyagok elkészítésére;
9. az érdekelt képzőintézmény megkeresésére véleményt nyilvánít szakmai programjáról, tantervéről;
10. szervezi a tagok, valamint az Iskolaszövetség szakmai kapcsolatait a hazai és a külföldi intézményekkel;
11. jogszabályi felhatalmazása alapján vizsgabizottsági tag kijelölése a szociális szolgáltatások szakmacsoportba tartozó szakképesítések OKJ-s szakmai vizsgáihoz.

/2/ Az Iskolaszövetség gazdasági tevékenységet az Alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve, a szakmai célok megvalósítása, működési feltételeinek biztosítása és fejlesztése érdekében folytathat.

/3/ A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja.

/4/ Az Iskolaszövetség kinyilvánítja, hogy közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, és azoknak támogatást nem nyújt.

III. fejezet

A tagság

4.§

/1/ Az Iskolaszövetség tagságát rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok alkotják.

/2/ Rendes tag lehet

– az a büntetlen előéletű, cselekvőképes személy, aki a szociális szakemberek képzésével foglalkozik, részt vesz szociális képzésben, illetve részt vesz a szociális szakember képzés tervezésében, szervezésében, irányításában és kutatásában, egyetért az Iskolaszövetség célkitűzéseivel, és felvételét kéri (egyéni tag);

– az a képzőintézmény, illetve képzőintézmény szervezeti egysége, amely szociális szakemberek képzésével foglalkozik, egyetért az Iskolaszövetség célkitűzéseivel, és felvételét kéri (a továbbiakban: intézményi tag); az intézményi tag három képviselőt delegálhat, a képviselő az intézmény nyilatkozata alapján gyakorolja jogait és kötelezettségeit.

/3/ Pártoló tag lehet

az a természetes személy, képzőintézmény, illetve képzőintézmény szervezeti egysége, illetve más természetes és jogi személy vagy intézmény, aki/amely egyetért az Iskolaszövetség célkitűzéseivel, tevékenységével; anyagi hozzájárulásával segíti az Iskolaszövetség céljainak megvalósítását, és felvételét kéri a pártoló tagok sorába.

/4/ Tiszteletbeli tag lehet

az a természetes személy, képzőintézmény, képzőintézmény szervezeti egysége, aki vagy amely az Iskolaszövetség célkitűzései megvalósítása során kiemelkedő munkát végzett, és segíti az Iskolaszövetséget céljai megvalósításában, feladatai megoldásában.

/5/ Tiszteletbeli elnök lehet

az a természetes személy, aki az Iskolaszövetség célkitűzései megvalósítása során kiemelkedő munkát végzett, és segíti az Iskolaszövetséget céljai megvalósításában, feladatai megoldásában.

A tagok jogai és kötelezettségei

5.§

/1/ A rendes tag személyesen, képzőintézmény/szervezeti egysége esetén képviselői útján

1. jogosult és köteles részt venni az Iskolaszövetség munkájában,
2. jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni,
3. jogosult választóként és választott tisztségviselőként részt venni az Iskolaszövetség életében, és köteles legjobb tudása szerint eljárni,
4. szavazati joga van a közgyűlésen, szekcióülésen és munkacsoportban, tanácskozási joggal részt vehet valamennyi testületi ülésen,
5. szakmai, érdekképviseleti segítséget kérhet az Iskolaszövetségtől,
6. írásban vagy szóban tájékoztatást kaphat az Iskolaszövetség ügyeiről a választott tisztségviselőktől, azok munkáját az Alapszabályban meghatározott módon ellenőrizheti, az Iskolaszövetség dokumentumaiba betekinthet,
7. köteles az adott évi tagdíjat a tárgyév október 31-éig megfizetni.

/2/ A tiszteletbeli elnök személyesen, a tiszteletbeli és a pártoló tag személyesen illetve képviselői útján jogosult

1. részt venni az Iskolaszövetség munkájában, célkitűzéseinek megvalósításában,
2. tanácskozási joggal részt venni a testületi üléseken, javaslatot, indítványt tenni,
3. tájékoztatást kapni az Iskolaszövetségről és véleményt nyilvánítani róla,
4. szakmai, érdekképviseleti segítséget kérni az Iskolaszövetségtől.

/3/ A pártoló tag anyagi hozzájárulását a tárgyév október 31-éig fizetheti meg.

A tagsági jogviszony keletkezése és megszűnése

6.§

/1/ A rendes és a pártoló tagsági viszony keletkezéséről, a „tiszteletbeli elnök” és a „tiszteletbeli tag” cím odaítéléséről az elnökség javaslata alapján a közgyűlés dönt.

/2/ Valamennyi tagsági jogviszony a tagsági kérelmet elfogadó közgyűlés napján keletkezik.

/3/ A tagsági viszony megszűnik

1. a) kilépéssel,
2. b) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,
3. c) az egyesület általi felmondással,
4. d) kizárással.

/4/ A kilépésnek az elnökséghez történő írásbeli bejelentésével, annak keltezési napján, a tagsági viszony megszűnik.

/5/ Az elnökség törli a tagok sorából az elhunyt egyéni tagot, a jogutód nélkül megszűnt intézményi tagot.

/6/ Ha a tag nem felel meg a tagsági jogviszony létesítésekor közölt feltételeknek, az Iskolaszövetség a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a közgyűlés dönt. A felmondást indokolni kell. A felmondást ajánlott, tértivevényes levélben vagy személyesen átadva – az átvétel időpontját feltüntetve – kell az érintettel közölni. Felmondási ok az is, ha a tag a tagdíjfizetési kötelezettségének a tárgyévet követő május 31-éig, a felszólítást követő két hónapon belül sem tesz eleget, vagy az Iskolaszövetség munkájában legalább egy éven át nem vesz részt.

/7/ A közgyűlés – bármely tag kezdeményezésére, amelyet az elnöknek kell benyújtani – határozattal kizárhatja azt a tagot, aki/amely tagi, illetve tisztségviselői kötelezettségeit vétkesen megszegi, illetve súlyos mulasztása az Iskolaszövetség célkitűzéseinek megvalósulását akadályozza. A kizáráshoz a közgyűlés 2/3-os többségű egyetértése szükséges. A kizárás tárgyában tartandó közgyűlés időpontjáról az érintettet tértivevényes levélben, vagy írásban, az átvételt igazolható módon úgy kell értesíteni, hogy az érintett az értesítést legalább az ülést megelőző 8 nappal korábban kézhez vehesse. Az érintett védekezését a kizárás tárgyában tartott közgyűlésen szóban, vagy legkésőbb az ülés időpontjáig írásban terjesztheti elő. A kizárás tárgyában tartott közgyűlés az érintett távollétében megtartható, ha az érintett értesítése szabályszerű volt, és az érintett előzetesen írásban alapos indokkal távolmaradását nem mentette ki, vagy írásban kérte az eljárás távollétében történő lefolytatását.

Az érintett tag tagsági jogviszonya a közgyűlés kizárásról rendelkező határozatának meghozatalával egyidejűleg megszűnik. A közgyűlés határozatát – amelyet indokolással kell ellátni – 8 napon belül írásban az érintett taggal az elnökség közli. Amennyiben a tagsági viszony év közben szűnik meg, az adott évre kifizetett tagsági díj a tag részére nem téríthető vissza. Az itt írt határidőbe az elküldés és a közgyűlés ülésének napja nem számít bele.

IV. fejezet

Az Iskolaszövetség szervei és tisztségviselői, megválasztásuk módja

7.§

/1/ Az Iskolaszövetség szervei:

1. a közgyűlés,
2. a szekciók,
3. az elnökség,
4. a felügyelőbizottság
5. a munkacsoportok.

Az elnökség öttagú, a felügyelőbizottság háromtagú, a szekciók és a munkabizottságok létszámkorlát nélkül működhetnek.

/2/ Az Iskolaszövetség vezető tisztségviselői:

1. az elnök,
2. az elnökség

/3/ Az Iskolaszövetség tisztségviselői:

1. tiszteletbeli elnök,
2. felügyelőbizottság tagjai,
3. szekcióvezetők,
4. más szervezetekbe delegált képviselők és küldöttek,
5. munkacsoportok vezetői.

/4/ Az Iskolaszövetség választott tisztségviselője csak rendes tag (illetve az intézményi tag képviselője) lehet, aki a közügyek gyakorlásától eltiltva nincs.

/5/ Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

/6/ A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a kijelölt, megválasztott vagy kinevezett személy által történő írásbeli elfogadásával jön létre.

/7/ A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki vagy akinek a közeli hozzátartozója az Iskolaszövetség vezető tisztségviselője.

Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

1. a) a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),
2. b) az Iskolaszövetség e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
3. c) az Iskolaszövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást,
4. d) az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

/8/ A tisztújító közgyűlés előtt az elnökség háromtagú jelölőbizottságot hoz létre, amelynek feladata a javaslatok összegyűjtése, a jelöltek tagsági viszonyának ellenőrzése, a javaslatok előterjesztése. A választás titkos szavazással történik. A szavazás eredményét a küldöttgyűlést levezető elnök jelenti be.

/9/ Az elnököt, felügyelőbizottság elnökét, az elnökséget és a felügyelőbizottság tagjait, a képviselőket és a küldötteket – ebben a sorrendben – a közgyűlés háromévi időtartamra titkos szavazással választja.

/10/ Újabb tisztújító közgyűlést kell összehívni, ha nem sikerült minden tisztségviselőt megválasztani.

/11/ A munkacsoportok vezetőit határozott időtartamra az elnökség bízza meg.

/12/ A szekcióvezetőt a szekció tagjai választják hároméves időtartamra.

/13/ A munkacsoportok vezetői tevékenységükért megbízási jogviszony alapján díjazásban részesülhetnek. Alkalmazotti jogviszonyt az elnökség a közgyűlés jóváhagyásával létesíthet a munkacsoportok vezetőivel.

/14/ Az Iskolaszövetség választott tisztségviselői költségtérítésben, a közgyűlés határozata alapján tiszteletdíjban részesíthetők.

/15/ Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

1. a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
2. b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
3. c) visszahívással;
4. d) lemondással;
5. e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
6. f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
7. g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

(16) A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

/17/ A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

/18/ Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

/19/ Amennyiben a vezető tisztségviselő és a felügyelőbizottság tagjának megbízatása a 7. § (15) bekezdése c), d), e), f), g) bekezdésében meghatározott okok alapján szűnik meg, az elnökségnek a megbízatás megszűnését követő 60 napon belül kell gondoskodnia megválasztásának lebonyolításáról.

Az újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól.

A közgyűlés

8.§

/1/ A Közgyűlés az Iskolaszövetség döntéshozó szerve. A Közgyűlés a tagok összessége.

/2/ A Közgyűlés szükség szerint, de évente legalább egyszer – minden év május 31-éig – ülésezik.

/3/ A közgyűlést, a napirend közlésével, 30 napon belül akkor is össze kell hívni, ha azt

1. a) rendes tagok legalább 25%-a az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi,
2. b) az Iskolaszövetség elnöksége indítványozza,
3. c) a felügyelőbizottság kéri,
4. d) a tiszteletbeli elnök kéri,
5. e) az Iskolaszövetség vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
6. f) az Iskolaszövetség előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy
7. g) az Iskolaszövetség céljainak elérése veszélyben van.

A e)-g) pontok alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Iskolaszövetség megszüntetéséről dönteni.

/4/ A Közgyűlés megtartható:

1. a)      személyesen,
2. b)     elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is.

A Közgyűlés ülésének elektronikus hírközlési eszközzel történő megtartása: Jelen Alapszabály rögzíti, hogy Közgyűlés ülése személyes jelenlét helyett tartható elektronikus hírközlő eszköz segítségével is, illetve az egyesület tagja a személyes jelenlét helyett a Közgyűlés ülésén részt vehet elektronikus hírközlő eszköz segítségével is. Ennek érdekében jelen Alapszabály az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket, valamint azok alkalmazásának feltételeit és módját úgy határozza meg, hogy a tagok azonosítása, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kom­mu­nikáció biztosított legyen. Az egyesület tagja szavazati és tanácskozási jogának elektronikus hír­köz­lő eszközön keresztül történő gyakorlásához alkalmazható elektronikus hírközlő eszköznek mi­nő­sül a képi adatátvitelre alkalmas eszköz és program pl. video hívás.

/5/ Az ehhez szükséges technikai eszközöket az egye­sületi tagnak kell biztosítania és a kapcsolatot megszerveznie. Bármely megjelölt eszköz használatánál akkor sza­bályos a személyesen nem résztvevő tag szavazati és tanácskozási jogának gyakorlása, ha a képi adat­átvitelre alkalmas eszköz és program kihangosításával/videovevő bekapcsolásával a levezető el­nök a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők azonosítani tudják a távol lévő tagot és a Köz­gyűlés ülésének teljes ideje alatt vele folyamatos elérhetőség biztosított.

/6/ A Közgyűlés ülésének elektronikus hírközlő eszközzel történő megtartásának tényét a meg­hí­vó­nak tartalmaznia kell. A Közgyűlés ülésének elektronikus hírközlő eszközzel történő megtartá­sá­ra (azaz abban az esetben, ha minden tag elektronikus úton venne részt) kizárólag abban az eset­ben van lehetőség, ha ehhez a Közgyűlés ülését megelőző legalább öt nappal valamennyi tag hoz­zá­járul, vagy a meghívó közzétételét követő tíz napon belül egyetlen tag sem tiltakozik. Az elek­tro­ni­kus úton történő megtartás ellen bármely tag írásban, illetve e-mailben tiltakozhat. Amennyiben bár­mely tag személyes jelenléttel kíván a Közgyűlés ülésén részt venni, ezt a jogosultságot biz­to­sí­ta­ni kell számára.

/7/Amennyiben az Egyesület valamely tagja a személyes jelenlét helyett a Közgyűlés ülésén jo­ga­it elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével kívánja gyakorolni, a jelenlét elismerésének fel­té­tele, hogy a Közgyűlés meghívóban meghirdetett időpontban történő megkezdéséig az Egyesü­let tagja írásban, igazolható módon jelentse be az Egyesület részére, hogy elektronikus úton kíván részt venni a Közgyűlés ülésén, a kapcsolódás módját, a telefonszámát illetve az egyéb képi adat­át­vitelre alkalmas alkalmazásban az elektronikus azonosítóját, valamint megjelölve a Közgyűlés dá­tumát. Írásbeli igazolható módon történő bejelentésnek minősül: pl. ajánlott vagy tér­ti­ve­vé­nyes küldeményként, továbbá az egyesület elektronikus levelezési címére történő kézbesítés az­zal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). Az Egyesület tagjának be­je­lentése a Közgyűlési jegyzőkönyv mellékletét képzi. A Közgyűlésről ebben az esetben is írás­be­li jegyzőkönyv készül, melyre a Közgyűlés jegyzőkönyv felvételének általános szabályai vonat­koz­nak, de az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott Közgyűlésen elhangzottakat és a meg­hozott határozatokat hangfelvételen úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb ellenőrizhető legyen.

/8/ A közgyűlést az Iskolaszövetség elnöke 15 napos kiértesítési határidővel hívja össze. A meghívót írásban, tértivevényes vagy személyesen kézbesített levélben, az átvétel időpontját feltüntetve, e-mailen, vagy telefaxon kell elküldeni. A 15 napba a meghívók elküldésének, valamint a közgyűlés napja nem számít bele. A meghívónak tartalmaznia kell az Iskolaszövetség nevét és székhelyét, a közgyűlés idejének és helyének megjelölését és a napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

/9/ A tagok és az Iskolaszövetség szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől – a közgyűlést megelőző harmadik napig – a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

/10/ A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

/11/ A közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosultak által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.

A közgyűlésen egyszerű szótöbbséggel kell megválasztani a gyűlést levezető elnököt, a jegyzőkönyvvezetőt és két, a jegyzőkönyvet hitelesítő személyt. Ezen személyekre az Iskolaszövetség elnöke tesz javaslatot. A levezető elnök feladata a megjelentek jelenléte jogszerűségének vizsgálata és az eredmény jegyzőkönyvbe rögzítése.

/12/ A Közgyűlés az Iskolaszövetséget érintő minden kérdésben dönthet. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

1. a) az alapszabály módosítása,
2. b) az Iskolaszövetség megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
3. c) az Iskolaszövetség céljának módosítása,
4. d) a vezető tisztségviselők és szervek megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
5. e) felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,
6. f) a képviselők és a küldöttek megválasztása,
7. g) saját kérésére, továbbá három hónapot meghaladó tartós akadályoztatása esetén, illetve, ha feladatát három hónapon keresztül nem teljesíti a vezető tisztségviselő, a felügyelőbizottsági tag, a képviselő és a küldött felmentése,
8. h) szekció/k/ létrehozása
9. i) az éves költségvetés elfogadása,
10. j) az elnökség és a felügyelőbizottság ügyrendjének elfogadása,
11. k) az éves beszámoló, ezen belül a közhasznúsági melléklet és az ügyvezető szervnek az Iskolaszövetség vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása,
12. l) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Iskolaszövetséggel munkaviszonyban áll,
13. m) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Iskolaszövetség saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,
14. n) a jelenlegi és korábbi tagok, vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
15. o) a végelszámoló kijelölése,
16. p) a rendes tag, a tiszteletbeli tag és a pártoló tag felvétele és kizárása,
17. q) a tiszteletbeli elnök megválasztása,
18. r) az Iskolaszövetség programjainak, feladatainak jóváhagyása,
19. s) a tagdíj mértékének meghatározása.

/13/ A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a rendes tagok több mint fele jelen van. A határozatképességet minden határozat meghozatalánál vizsgálni, és az eredményt a jegyzőkönyvbe rögzíteni kell.

/14/ Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelenlévők által képviselt szavazati jog mértékétől függetlenül határozatképes, ha az eredeti időpontot legalább 3 (három), és legfeljebb 30 (harminc) nappal követő időpontra hívják össze. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés összehívása az eredeti közgyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet.

/15/ Egy személynek egy szavazata van, akár saját jogán, akár intézményi tag képviselőjeként vesz részt a szavazáson.

/16/ A Közgyűlés határozatait általában a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza.

1. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
2. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

/17/ A szavazás általában nyilvános, de titkos szavazást kell elrendelni a Közgyűlés egyszerű többséggel meghozott határozata alapján.

/18/ Szavazategyenlőség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni, és a következő közgyűlésen kell ismét szavazásra bocsátani. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a tag

1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Iskolaszövetség terhére másfajta előnyben részesít,
2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Iskolaszövetségnek nem tagja vagy alapítója,
5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
6. f) aki egyébként a döntésben személyesen érdekelt.

Aki valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

/19/ A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza a gyűlés helyét, időpontját, a jelenlévőket, a napirendet, a hozott határozatokat, és a határozatokat ellenzők, a döntéstől való tartózkodók megnevezését. A hozott határozatokat a távollévőkkel illetve érintettekkel a közgyűlést követő 8 munkanapon belül írásban – tértivevényes ajánlott levélben vagy email útján – kell közölni. A határozatokat a Határozatok Könyvébe haladéktalanul be kell vezetni. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a hitelesítők és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A hitelesítők feladata határozathozatalkor a szavazatszámlálás is.

// A Közgyűlést lehetőség szerint szakmai rendezvénnyel együtt kell szervezni.

A szekció

9.§

/1/ Az Iskolaszövetség tagjaiból, az Iskolaszövetség szervezetén belül, az Iskolaszövetség céljai megvalósítására, hatásosabb együttműködésre és érdekképviseletre a Közgyűlés szekciókat hozhat létre. A szekció alapvető célkitűzései az Iskolaszövetség céljaival megegyezők, gazdálkodása nem különül el.

/2/ A szekció feladatai különösen:

1. szakmai érdekképviseletet fejt ki az egyes tagok érdekében az Iskolaszövetség szervezetén belül és kívül,
2. ajánlásokat, állásfoglalásokat, koncepciókat dolgoz ki egy-egy képzési terület céljai megvalósítására,
3. részt vesz az egyes képzési területek követelményrendszerének kidolgozásában, szükség esetén kezdeményezi a követelményrendszer módosítását,
4. d) az érdekelt intézmény megkeresésére részt vesz az egyes szociális képzések feltételeit érintő intézményi intézkedések előkészítésében.

Az elnökség

10.§

/1/ Az elnökség az Iskolaszövetség végrehajtó szerve. Az elnökség tagjai az Iskolaszövetség vezető tisztségviselői, akiket háromévi időtartamra a közgyűlés választ meg. Az elnökség a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az elnökségi ülésen a felügyelőbizottság, a szekciók és a munkacsoportok vezetői tanácskozási joggal vehetnek részt.

/2/ Az elnökség feladata:

1. a) végrehajtja a közgyűlés és az elnökség határozatait,
2. b) intézi az Iskolaszövetség azon ügyeit, amelyeket az alapszabály nem utal kifejezetten a közgyűlés hatáskörébe, illetve, amely ügyek intézése a közgyűlésig nem halasztható,
3. c) ellátja azokat a feladatokat, amelyet az alapszabály, illetve a közgyűlés a feladatkörébe utal,
4. d) dönt azokban a kérdésekben, amit a közgyűlés a hatáskörébe utalt,
5. e) előkészíti a közgyűlés üléseit, a tisztségviselők megbízatásának lejárta előtt legalább 30 nappal gondoskodik a tisztújításról,
6. f) előkészíti az Iskolaszövetség éves munkatervét, költségvetését, és beterjeszti a közgyűlés elé,
7. g) előkészíti szükség esetén az alapszabály, a gazdálkodási szabályzat, illetve az elnökségi ügyrend módosítását,
8. h) képviseli az Iskolaszövetséget a közgyűlések közötti időszakban,
9. i) A tagsági viszony megszűnésével (kilépés, törlés) kapcsolatban a Közgyűlést tájékoztatja.
10. j) rendszeres kapcsolatot tart a társszervezetekkel, intézményekkel,
11. k) szükség esetén munkacsoportot hoz létre az Iskolaszövetség egyes feladatai ellátására
12. l) megbízza a munkacsoport vezetőjét és az ügyvivőt,
13. m) a tagságnak címzett dokumentumok tartalmát nyolc napon belül a tagság tudomására hozza,
14. n) a tagot – külön kérésére – 30 napon belül tájékoztatja az Iskolaszövetség munkájáról,
15. o) beszámolót készít az Iskolaszövetség céljai teljesüléséről, feladatai végrehajtásáról, gazdálkodásáról, és évente beterjeszti a közgyűlésnek,
16. p) nyilvántartást vezet a tagsági viszonyról,
17. q) vezeti az Iskolaszövetség határozatait, szervezeti okiratait és egyéb könyveit,
18. r) megőrzi a működéssel kapcsolatos iratokat,
19. s) vizsgálja az Iskolaszövetséget érintő megszűnési ok fennállását, és annak bekövetkezte esetén a törvényben előírt intézkedések megteszi.

/3/ Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

/4/ Az elnökség szükség szerint, de legalább kéthavonta tart ülést. Az ülést az elnök hívja össze. Három elnökségi tag, illetve a tiszteletbeli elnök indítványára 8 napon belül kell ülést tartani. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az ülésre az elnökségi tagokat a helyszín és a napirend valamint a napirend(ek)hez kapcsolódó előterjesztések közlésével 15 (tizenöt) naptári napos határidővel írásban, ajánlott, tértivevényes levélben, e-mail útján, vagy közvetlenül – az átvétel időpontjának feltüntetésével – kell meghívni. A határidőbe az elküldés és az ülés napja nem számít bele. Az elnökségi ülések időpontját az Iskolaszövetség honlapján is közzé kell tenni. Az ülésre külön is meg kell hívni a döntésben érdekelt szervezetet vagy személyt. A tisztújító küldöttgyűlést követő 30 napon belül az elnökség ülését össze kell hívni.

/5/ Az elnökség akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. Az ülés elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is megtartható úgy, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozás-mentes kommunikáció és a döntéshozatal minden mozzanatában való részvétel biztosított legyen.

/6/ Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni, de a következő ülésen a javaslatot újra napirendre lehet tűzni. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek az Iskolaszövetség cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Iskolaszövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

/7/ Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ülés időpontját, helyét, az ülés lebonyolításának módját (lásd (5) pont.), a napirendet, a jelenlévőket illetve résztvevőket és a döntéseket, rögzítve a határozatot támogatókat vagy az azt ellenzőket. A jegyzőkönyvet az elnök, (távollétében a levezető elnök) hitelesíti. A jegyzőkönyv vezetését az elnök által kijelölt személy látja el, aki a jegyzőkönyvet is aláírja.

/8/ Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg, és jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti.

Az elnök

11.§

/1/ Az elnök feladatai:

1. a) gondoskodik a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásáról,
2. b) képviseli az Iskolaszövetséget,
3. c) összehívja a közgyűlést, gondoskodik levezető elnökről és jegyzőkönyvvezetőről,
4. d) a közgyűlés elé terjeszti az elnökség javaslatait, beszámolóit,
5. szervezi az elnökség munkáját, összehívja és vezeti az elnökség üléseit,
6. gyakorolja a munkáltatói jogokat az elnökség felhatalmazása alapján az ügyvivő és a munkacsoport vezetők esetében,
7. aláírási és utalványozási jogot gyakorol az ügyviteli és számviteli szabályoknak megfelelően,
8. h) önállóan, korlátozás nélkül jogosult rendelkezni a szervezet bankszámlája fölött.

/2/ Az Iskolaszövetség elnökét akadályoztatása esetén az elnökség által megválasztott egyik elnökségi tag helyettesíti.

A tiszteletbeli elnök

12.§

/1/ Az Iskolaszövetség tiszteletbeli elnökét határozatlan időre a közgyűlés választja meg.

/2/ Az Iskolaszövetség tiszteletbeli elnökének személyére bármelyik rendes tag, illetve képviselője tehet javaslatot írásban. A tiszteletbeli elnöknek jelölt személynek nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja-e a jelölést.

/3/ Az Iskolaszövetség tiszteletbeli elnöke nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja.

/4/ A tiszteletbeli elnök megbízatása megszűnik

1. a) lemondással;
2. b) a tiszteletbeli elnök halálával.

/5/ A Iskolaszövetség tiszteletbeli elnöke tanácskozási joggal vesz részt a közgyűlés és az elnökség ülésein, kezdeményezheti a közgyűlés, illetve az elnökség összehívását.

A felügyelőbizottság

13.§

/1/ A felügyelőbizottság háromtagú, akiket a közgyűlés választ. A felügyelőbizottság a megválasztását követő 30 napon belül megtartja alakuló ülését. A felügyelőbizottság a felügyelőbizottság elnöke és egy tagja személyes közreműködése (jelenléte) esetén határozatképes. A személyes közreműködés nem szűkíthető le a fizikai jelenlétre, az ülés elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is megtartható úgy, hogy a tagok azonosítása és a tagok közötti kölcsönös és korlátozás-mentes kommunikáció és a döntéshozatal minden mozzanatában való részvétel biztosított legyen.

/2/ Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

1. a) az elnökség elnöke vagy tagja,
2. b) az Iskolaszövetséggel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
3. c) az Iskolaszövetség cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az Iskolaszövetség által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
4. d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

/3/ A felügyelőbizottság saját maga határozza meg ügyrendjét, amit a közgyűlés hagy jóvá.

/4/ A felügyelőbizottság szükség szerint, de legalább félévente tart ülést. Az ülést a bizottság elnöke hívja össze. Bármely tagjának írásbeli kérésére az elnöknek 30 napon belül ülést kell összehívnia. A Közgyűlés tagjai 25%-ának írásbeli indítványára a felügyelőbizottságot az elnöknek össze kell hívnia. A meghívót – abban az okot és a célt megjelölve – 15 (tizenöt) naptári napos határidővel írásban – ajánlott, tértivevényes levélben, e-mail útján, vagy közvetlenül – az átvétel időpontjának feltüntetésével – kell elküldeni illetve átadni. A határidőbe az elküldés és az ülés napja nem számít bele.

/5/ A felügyelőbizottság határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni, de a következő ülésen újra tárgyalható.

/6/ A felügyelőbizottság ellenőrzi az Iskolaszövetség jogszabály és alapszabály szerinti működését, valamint gazdasági, pénzügyi és számviteli tevékenységét, az Iskolaszövetség szervei határozatainak végrehajtását.

/7/ A felügyelőbizottság évente beszámol a /6/ bekezdésben meghatározott ellenőrzési feladata tapasztalatairól a közgyűlésnek.

/8/ A felügyelőbizottság a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Iskolaszövetség munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Iskolaszövetség könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

/9/ Tagjai az egyesület elnökségének ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek.

/10/ A felügyelőbizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

1. a) az Iskolaszövetség működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;
2. b) a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

/11/ A közgyűlést a felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés összehívására a felügyelőbizottság is jogosult.

/12/ Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni az Iskolaszövetség törvényességi ellenőrzését ellátó szervet.

Munkacsoport

14.§

/1/ Az elnökség – a tagok kezdeményezésére – a 3. § /1/ bekezdésben meghatározott feladatok tartós vagy időszakos ellátására határozott vagy határozatlan időre munkacsoportot hozhat létre.

/2/ A tagok az Iskolaszövetség feladatai megvalósításában az egyes munkabizottságokban való személyes részvétellel is közreműködhetnek. A munkacsoportokban való közreműködésre olyan személy is felkérhető, aki nem tagja az Iskolaszövetségnek.

/3/ A munkacsoportok saját maguk határozzák meg ügyrendjüket. Elfogadott ügyrendjüket az elnökség hagyja jóvá.

/4/ A munkacsoportot az elnökség által megbízott személy vezeti.

/5/ A munkacsoport az elnökség által jóváhagyott munkaterv alapján részesülhet anyagi támogatásban az Iskolaszövetség költségvetéséből.

/6/ A munkacsoport megbízatása megszűnik:

1. a) a meghatározott feladat teljesítésével,
2. b) a határidő lejártával,
3. c) az elnökség – a visszahívás okait részletező – visszahívó határozatával.

Más szervezetekbe delegált képviselő és küldött

15.§

/1/ A közgyűlés a rendes tagok közül az Iskolaszövetség más szervezetekben való képviseletére küldött(ek)et, képviselő(ke)t választhat.

/2/ Más szervezetbe delegált küldöttek, képviselő(k) a képviseletre a megbízást írásban kapják meg, ami tartalmazza a képviselet tartalmát, formáját, időtartamát.

/3/ A közgyűlés megfigyelői, konzultációs és döntési joggal ruházhatja fel a küldötte(ke)t, képviselő(ke)t. A döntési joggal felruházott küldött más szervezetben kifejtett álláspontja visszahatóan kötelezi az Iskolaszövetség testületeit.

/4/ A küldött(ek), képviselő(k) a más szervezetben ellátott munkájáról az Iskolaszövetség tagjai vagy testületei kezdeményezésére beszámolni köteles.

V. fejezet

Az Iskolaszövetség gazdálkodási, nyilvántartási, nyilvánosságra vonatkozó

és összeférhetetlenségi szabályai

16.§

/1/ Az Iskolaszövetség céljai megvalósítása érdekében vagyonával, a pénzügyi jogszabályok és saját szabályzatai szerint, éves költségvetés alapján gazdálkodik. Gazdálkodásáról az elnökség évenként beszámolót készít, amelyet a közgyűlés elé terjeszt.

/2/ Az Iskolaszövetség vagyona a bevételeiből és a rendelkezésére bocsátott ingó- és ingatlan vagyonból áll.

/3/ Az Iskolaszövetség vállalkozási tevékenységet csak az Alapszabály 2. § (1) és (2) bekezdésében megfogalmazott céljai és feladatai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

/4/ Az Iskolaszövetség köteles éves beszámolót készíteni, amely tartalmazza:

1. a) a számviteli beszámolót és a kiegészítő mellékletet,
2. b) a közhasznúsági mellékletet.

/5/ A (4) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az éves beszámoló készítésének kötelezettségére, letétbe helyezésére és közzétételére vonatkozó számviteli szabályok alkalmazását nem érinti.

/6/ A gazdálkodási szabályzatban nem szabályozott kérdésekben az egyesületek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok az irányadók.

/7/ Az Iskolaszövetség megszűnése esetén a tartozások kiegyenlítése után fennmaradó vagyon csak szociális képzési célokra fordítható

17.§

/1/ Az Iskolaszövetség a gazdálkodásáról köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből gazdálkodási tevékenysége nyomon követhető, és azt a tagok számára előzetesen megbeszélt időpontban rendelkezésre bocsátani.

/2/ Az Iskolaszövetség szervei döntéseinek nyilvántartása az elnökség által a Határozatok Könyvében történik, ebben az elnökség feltünteti a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők arányát és – ha arra lehetőség van – személyét is.

18.§

/1/ Az Iskolaszövetség éves közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

/2/ A döntések nyilvánosságra hozatala az Iskolaszövetség honlapján – www.iskolaszovetseg.hu – történik.

19.§

/1/ A döntéshozó szerv valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

1. a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
2. b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

/2/ Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Iskolaszövetség által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

/3/ A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -,

– amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

– amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

– amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletzárást alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

– amelynek adószámát, az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

/4/ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy előzetesen köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más, közhasznú szervezetnél is betölt.

Záró rendelkezések

20.§

/1/ Az Iskolaszövetség a törvényben írt esetekben és módon szűnik meg.

/2/ Minden egyéb, az alapszabályban nem rendezett kérdésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. számú törvény rendelkezései az irányadók.

Budapest, 2022.11.10.

Bányai Emőke

elnök sk.